|
|
|
2023-09-02 07:23:52, szombat
|
| |
| |
Méliusz búcsúzik
1572. december 15.
Virág, virág, virág... Utolsó szép nyaramnak
víg aratása, óh, vigasztald szívemet,
hirdess tavaszt, amíg kint vad szelek rohannak,
s a hulló hó minden lábnyomot betemet.
Nincs már tarsolyomban se zord mennykő, se villám,
dicsőség, győzelem nem érdekel hiún...
Nekem, az éber őrnek, már lezárul pillám.
Az utolsó művem te léssz, HERBÁRIUM!
Itt látlak téged is, szép fehér mécsvirágom:
utak szélén kigyúlsz, ha jő a vak sötét.
Én sem akartam lenni más ezen a tájon:
lámpás, amely az Ige fényét hinti szét.
E fényért elcseréltünk minden földi pompát,
csipkés, csengő-bongó, pillangó pap ruhát,
nyugalmat, jólétet, vagyonnak kapzsi gondját,
s kincsünk az Ige lett, e fényes, tiszta Láng!
Juhar szárnyas termése, megbocsáss, hogy itt vagy!
Tudom, szeretnél szállni, s vinni magvadat...
Nyomdát kívántam én is, mert ki könyvet írhat:
hírnök, ki egyszerre ezerfelé szalad.
Kereskedő és árus nép, hálám vegyétek:
hisz számtalan utast, török rab százakat
s a pápa hatalmában lévő vármegyéket
e könyvek szárnyain ért el a drága Mag.
Ezerjófű s ezer gyógyfű, hogy illatoztok!
Írásba tettem áldásdús, éltetek:
benntört nyilat vontok, sebekre írt hoztok,
meddőség, kórság, vénség gyógyul véletek.
Te, gyermekláncfű-víz, szépíted vének arcát,
Levedben, mandragóra, pajzánság kering...
Számomra nincs fű itt. Leróvom bűnnek sarcát.
Dögbűzt elűző, de halált nem, rozmaring.
Az Ige is gyógyfű. Keserülték a fösvény,
oskolát megvető, vaddisznót, nyulat
hajhászó, részeges, kártyás s a drága Ösvényt
semmibe vévő, hitlen, fennhéjázó urak...
Az Ige is gyógyfű. De édes volt a pórnak:
nem zsellér; Krisztusunk örököstársa ő.
Isten előtt, kinek angyalok udvarolnak,
legnagyobb uraknál drágább drágakő.
... Virág, virág... Mint az Énekek Énekében
az édes illatú, balzsamdús hegytetők.
Hallom: Szerelmesem szava szól. Siet értem.
Ő gyógyítja majd meg a fáradt szenvedőt...
Hervadt virágok, már reám örök tavasz vár,
Hol gyász, kiáltás és könnyzápor nem leszen...
Kavarogj, szélvihar. Ónszín égbolt havazzál...
Isten veled,... légy hű, te drága Debrecen!
Szénási Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: gyermekláncfű, elcseréltünk, tarsolyomban, krisztusunk, örököstársa, vármegyéket, mécsvirágom, szerelmesem, megbocsáss, illatoztok, mandragóra, fennhéjázó, balzsamdús, könnyzápor, legnagyobb, udvarolnak, vaddisznót, keserülték, hatalmában, vigasztald, gyógyítja, nyaramnak, egyszerre, számtalan, szélvihar, szárnyain, szeretnél, vagyonnak, herbárium, rozmaring, hegytetők, kereskedő, szenvedőt, nyugalmat, pajzánság, lábnyomot, éber őrnek, utolsó művem, pápa hatalmában, drága Ösvényt, édes illatú, fáradt szenvedőt, Énekek Énekében, Szénási Sándor,
|
|
|
|
|
|
| éber őrnek, utolsó művem, pápa hatalmában, drága Ösvényt, édes illatú, fáradt szenvedőt, gyermekláncfű, elcseréltünk, tarsolyomban, krisztusunk, örököstársa, vármegyéket, mécsvirágom, szerelmesem, megbocsáss, illatoztok, mandragóra, fennhéjázó, balzsamdús, könnyzápor, legnagyobb, udvarolnak, vaddisznót, keserülték, hatalmában, vigasztald, gyógyítja, nyaramnak, egyszerre, számtalan, szélvihar, szárnyain, szeretnél, vagyonnak, herbárium, rozmaring, hegytetők, kereskedő, szenvedőt, nyugalmat, pajzánság, lábnyomot, december, kincsünk, búcsúzik, pillangó, ezerfelé, szárnyas, magvadat, százakat, levedben, szépíted, számomra, angyalok, részeges, hajhászó, meddőség, benntört, énekében, kigyúlsz, ezerjófű, szívemet, áldásdús, vegyétek, kívántam, havazzál, győzelem, dicsőség, kavarogj, debrecen, rohannak, lezárul, nyomdát, könyvet, uraknál, szállni, betemet, dögbűzt, gondját, leróvom, semmibe, tavaszt, véletek, drágább, könyvek, hirdess, gyógyfű, drágakő, méliusz, mennykő, jólétet, sebekre, érdekel, éltetek, gyógyul, termése, kártyás, szénási, hervadt, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
375 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5510
- e Hét: 39286
- e Hónap: 68598
- e Év: 256400
|
|
|
Offline
